Visszér

Az alsó végtagok varikózisai

Flebeurizmakóros állapot, amelyet a vénás rendszer szerkezetének megváltozása jellemez, ami a felületes vénák lumenének átmérőjének növekedéséhez és a billentyűrendszer megzavarásához vezet, ami billentyű meghibásodásban nyilvánul meg, i. e. a véna hiányos záródásában.

Normális esetben a vér a gravitációs erő ellenében áramlik át a vénákon - alulról felfelé, ami kizárólag a vénás billentyűk munkájának köszönhetően lehetséges. Számos ok hatására primer (magában a szelepben bekövetkezett változások miatt) vagy másodlagos (a véna tágulása miatti) billentyű meghibásodása következik be, ezt az állapotot a vénás billentyű nem teljes záródása és a fordított véráramlás jellemzi. A vér fordított irányú áramlása súlyosbítja a vénás fal változásait, és hozzájárul a vér stagnálásához az alsó végtagokban, ami az alsó végtagok duzzadását és a lábak elnehezülését okozza.

Az alsó végtagokban a vér stagnálása mellett a fenti folyamatok a vér lineáris áramlásának megzavarásához vezetnek a vénákon felülről lefelé, reflux megjelenéséhez (fordított véráramlás) és turbulens véráramláshoz a vénák területén. terjeszkedés. A véráramlás jellemzőinek megváltozása a trombózis vezető oka.

Az alsó végtagok varikózisának kialakulásának lehetséges okai

  1. Fizikai inaktivitás- a varikózisok vezető oka. Az ülő életmód és a hosszan tartó ülő helyzet hozzájárul a vénabillentyűk hosszan tartó nagy terheléséhez. A fizikai aktivitás során - séta, futás, úszás - a combon és a lábszáron folyamatosan dolgozó izmok segítenek „kiüríteni" a vért az alsó végtagok vénás rendszeréből. A hosszú ideig tartó statikus ülés a vénabillentyűk megnövekedett terheléséhez vezet, és idővel a vénás billentyűk, amelyek nem képesek ellenállni a terhelésnek, teljesen megszűnhetnek funkciójuk ellátásában.
  2. Elhízottsága második legfontosabb oknak tekintendő. A nagy súly az alsó végtagok vénáinak szeleprendszerének terhelését is növeli, hozzájárulva azok megfelelő működésének megzavarásához.
  3. Terhességa harmadik leggyakoribb ok. A hormonális változások, a megnövekedett testtömeg, a kismedencei vénák magzat általi összenyomása elegendő ok a vénás billentyűk működési zavarához. A terhesség alatt észlelt vénás falváltozások 50%-a azonban funkcionális jellegű, és a születést követő első évben magától eltűnik.
  4. Dohányzó– a varikózis negyedik leggyakoribb oka. A vénás fal változásai összefüggésbe hozhatók a dohányzó keverékek összetételének a vénafal tónusára gyakorolt kedvezőtlen hatásával.
  5. Átöröklés– a varikózis kialakulásának másik lehetséges oka. Általánosan elfogadott, hogy a visszér kialakulásában az öröklődés döntő szerepet játszik, azonban a visszér kialakulásáért felelős géneket még nem fedezték fel, általánosan elfogadott, hogy a kötőszöveti struktúrák változásáért felelős gének a varikózisok vezető oka. Az öröklődés befolyása azonban erősen eltúlozható, és az életmódváltás, a testsúly normalizálása és a dohányzás abbahagyása segít elkerülni a visszér kialakulását még a kedvezőtlen öröklődésű betegeknél is.

A varikózis jelei

  • Kitágult saphena vénák jelenléte, a véna nem lineáris lefutása a legobjektívebb, de nem az egyetlen megnyilvánulása a visszereknek. Gyakran előfordulhat, hogy még a többször kitágult vénák sem láthatók, különösen a kifejezett bőr alatti réteg esetén.
  • Az alsó végtagok ödémájaa munkanap végén, különösen aszimmetrikus duzzanat esetén, a varikózis legkorábbi és leggyakoribb jelei.
  • A visszerek jelenlétére is gondolni kell, amikornehézség jelenléte a lábakbaneste és éjszaka, éjszaka lábgörcsök.
  • Pókvénák és vénás mintaAz intradermális vénák, bár inkább esztétikai problémát jelentenek, a vénák saphena elváltozásaira is utalhatnak.
  • Tartós bőrpír, bőrmegvastagodás, lipodermatosclerosis, trofikus fekélyek a lábfejen és a lábszáron a visszér dekompenzált lefolyását jelzik.

A varikózus vénák diagnosztizálása

Az alsó végtagok visszértágulatának diagnózisa csak ultrahang-diagnosztikai adatok alapján történhet.

Az alsó végtagok vénáinak ultrahangos vizsgálata során az orvos részletesen megvizsgálja a mély és a felületes vénák jellemzőit az ágyéktól a bokáig, megméri a vénák átmérőjét, elemzi a vénák véráramlásának jellemzőit, és észleli. reflux jelenléte. A kapott adatok alapján az orvos következtetést von le.

A varikózisok megelőzése

A varikózis megelőzése racionális motoros kezelés, a testtömeg normalizálása és a dohányzás abbahagyása.

Ha a varikózis kezdeti jelei vannak, a venotonics és a kompressziós harisnya viselése segít csökkenteni a betegség progressziójának sebességét.

A kompressziós harisnyát az orvosnak kell kiválasztania a varikózis súlyosságától és a páciens antropometriai adataitól függően.

Visszerek kezelése

A varikózis kezelése kizárólag sebészi.

Jelenleg számos sebészeti kezelési módot fejlesztettek ki - a nyílt technikáktól - a kombinált phlebectomiától a minimálisan invazív módszerekig - a vénák lézeres vagy rádiófrekvenciás koagulációjáig, mechanokémiai módszerekig.

  • A varikózus vénák miniflebectomiával távolíthatók el, egy olyan technikával, amelynek során a visszértágulatokat külön szúrással távolítják el a bőr alatti szövetből, és bekötözik.
  • A kis visszerek szkleroterápiával távolíthatók el - speciális ragasztószerű anyag - szklerozáns - bejuttatása a vénás lumenbe.
  • A pókvénák és az intradermális vénák szkleroterápiával eltávolíthatók.

Azonban még a teljesen befejezett kezelés után is 10-15% az alsó végtagok visszér kiújulásának kockázata. A megfelelő fizikai aktivitás, a sportolás (futás, séta, szobabicikli, úszás), a testtömeg normalizálása és a rossz szokások feladása segít csökkenteni a sebészeti kezelés utáni visszaesés valószínűségét. A flebotonika rendszeres használata és a megfelelően kiválasztott kompressziós harisnya viselése segít csökkenteni a terjedési sebességet.

A lényeg, hogy ne késlekedj az orvoshoz fordulással!